Kutatás a karon

A hazai felsőoktatásban ma már egyre inkább magától értetődő tény, hogy a tudományos teljesítmény jelentős hatással van az egyetemi arculatra és a karok megítélésére. A konferenciák és szemináriumok, a tudományos diákköri tevékenység, a szakmai kiadványok és folyóiratok döntően befolyásolják a karokról kialakított képet.
A Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kara – mint fiatal és dinamikusan fejlődő szervezet – az elmúlt években építette ki egyedi és megkülönböztető tudományos arculatát.
Kutatási tevékenységünk fókuszában jelenleg a társadalmi felelősségvállalás áll. A fenntarthatóság, a lokalitás és az életminőség összefüggéseinek elemzése a Kar számára olyan egyedi kutatási pozíciót biztosít, amellyel jelenleg egyedül a GTK rendelkezik Magyarországon.
A Gazdaságtudományi Kar kiváló tudományos kapcsolatokat ápol az ország hasonló profilú intézményeivel, a Kaposvári Egyetem többi karával, akárcsak a nemzetközi és a hazai vállalkozásokkal, az érdekképviseleti és innovációs szervezetekkel.
A GTK – immár hagyományosan – kétévente megrendezi a Nemzetközi Gazdaságtudományi Konferenciát, ahol a nemzetközi és a hazai tudományos élet kiválóságai mellett a kar oktatói tartanak színvonalas előadásokat. Az önálló kari rendezvény mellett az egyes tanszékek aktívan szervezik a szakterületükhöz kapcsolódó szimpóziumokat és konferenciákat: Táplálkozásmarketing-konferencia, Alkalmazott Informatikai, Területfejlesztési Konferencia stb.
A Kar méltán lehet büszke arra is, hogy az elmúlt években sikerült útjára indítani két új tudományos folyóiratot (Élelmiszer, táplálkozás és marketing, Regional and Business Studies). Kiemelten fontos feladatának tekinti az intézmény a Kari Tudományos Diákköri Konferencia jelentőségének növelését. A hallgatók bevonására lehetőséget nyújt a Kaposvári Közgazdaságtudományi Szeminárium (KAKTUSZ) is: itt különböző egyetemek diákjai és doktoranduszai ismerkednek meg egymással és végeznek együtt tudományos feladatokat.
A kutatások, doktori képzés iránt érdeklődő hallgatók tehetséggondozásának központja karunkon a Baka József Szakkollégium. A Szakkollégium célja kurzusok, előadások, konferenciák, viták szervezésével biztosítani a széleskörű szakmai ismeretek bővítését, a reális és kritikus társadalomszemlélet kialakítását, a problémák komplex feldolgozásának készségét.

A tudományos kutatás keretrendszere

A Kaposvári Egyetem helyzetét meghatározza, hogy viszonylag kedvezőtlen közlekedési infrastruktúrával rendelkezik. Háromórányira a fővárostól, de legalább egy órányira a Balatontól is, amelyiknek pedig a déli partja közigazgatásilag Somogy megyéhez tartozik Kaposvár. A megye jelentős vállalatai mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásokkal rendelkezik. Az élelmiszeripar közel két évtizedes válságából kezd feléledni, de a gazdasági eredmények még nem elegendőek ahhoz, hogy komoly kutatási-fejlesztési projekteket legyenek képesek finanszírozni.
Az egyetem meghatározó szerepet játszik Kaposvár életében, de az egyetem mérete nem elegendő nagy ahhoz, hogy jelentősen befolyásolja a település gazdaságát és kulturális életét. A kampusz négy-öt kilométeres távolsága a várostól azt jelenti, hogy a hallgatók kisebb mértékben vesznek részt a város életében. Az egyetemi stratégia sikerét alapvetően meghatározza, hogy a város és az egyetem szimbiózisa mindkét fél számára előnyökkel járjon.
Az egyetemi infrastruktúra jóval nagyobb számú hallgató fogadását tenné lehetővé. Ahhoz, hogy a város gazdasági és kulturális életére számottevő hatással lehessen az egyetem, el kellene érnünk a kritikus tömeget, a 4-5 ezres hallgatói létszámot. A nagyobb hallgatói létszám Kaposvárra vonzásához olyan speciális képzési profil kialakítására volna szükség, amit másutt az országban nem kínálnak. A másik vonzerőnk lehetne, ha olyan hallgatói szolgáltatásokat tudnánk kínálni, amelyeket másutt szintén nem tudnak ajánlani.
A tudományos teljesítmény nagymértékben meghatározza az egyetemi karok arculatát. A szakmai konferenciák és szemináriumok, a kari tudományos kiadványok és folyóiratok, az egyéb K+F elemek döntően befolyásolják a Karról kialakult képet. A Gazdaságtudományi Kar arculatának és életképességének meghatározó eleme, hogy mely tudományterületeken folytat kiemelkedő hazai és nemzetközi tudományos tevékenységet.
A Kar a következő években tovább szeretné mélyíteni tudományos arculatának jellegét, amelynek fő irányai már több évvel ezelőtt kialakultak. A tudományos tevékenységben érzékelhető az erőteljes agrár-élelmiszer orientáció, másik oldalról a Kar erőssége az általános gazdaságtudományi jellegű kutatások mennyisége és minősége. A tudományos munka hatása abban is jelentkezik, hogy a kutatásokban jártas egyetemi szakemberek az új eredményeket az oktatásban is képesek felhasználni, igazi élménnyé varázsolva ezzel az előadásokat. Ez a magas szintű oktatói tevékenység végső soron a hallgatók elégedettségében mutatkozik meg, amelynek objektivitása megkérdőjelezhető egyes esetekben.
A GTK kutatási stratégiájának illeszkednie kell a Kaposvári Egyetem oktatási, kutatási és gazdálkodási irányvonalához. A Kaposvári Egyetem legalább négy olyan specifikummal rendelkezik, amivel az ország más egyetemei nem rendelkeznek.
Az első specifikum a már említett agrár és élelmiszeripari vállalkozások hagyománya a régióban, ami az élelmiszerbiztonsági és élelmiszer marketing kutatásokhoz biztosít megfelelő és inspiráló hátteret. Ezen a területen a két kar közti szinergiák is kihasználhatóak lennének.
A máodik specifikum a lovassporttal kapcsolatos infrastruktúra léte, ami a lovas turizmus, a lósporttal kapcsolatos tanárképzés és egyéb lovas vállalkozások vezetésére való felkészítés területén előnyöket jelenthet.
A harmadik specifikum, hogy a Balaton ugyan távol van Kaposvártól, de közigazgatásilag a mi megyénkben van, tehát a Balatonnal kapcsolatos fejlesztési projektek tudományos megalapozásának akár az egyetem is lehetne a központja.
A negyedik specifikum, az Egészségtudományi Centrum és az oktató kórház léte, ami lehetőséget teremtene olyan üzleti-finanszírozási modellek kipróbálására, amelyek a hazai egészségbiztosítási rendszer fejlesztését szolgálhatnák.

Kutatási irányok

1. A hazai élelmiszeripar stratégiai irányai, kitörési pontjai

A projekt célja a hazai élelmiszeripar stratégiai irányvonalainak feltárása, kitörési pontjainak azonosítása. Az élelmiszergazdaságban megjelenő vállalatok potenciálja és kínálata, valamint a fogyasztói igények összevetésével meghatározhatók azok a komplex stratégiai irányvonalak, amelyek a hazai élelmiszeripar kitörési pontjaiként jelenhetnek meg itthon és a nemzetközi piacon. A projekt elsősorban a kis- és középvállalatokra fókuszálva vizsgálja azok menedzsment jellemzőit (vállalatvezetés, humánerőforrás gazdálkodás, szervezeti- és termékinnováció, pénzügyi, adózási, ill. marketing tevékenység, kiemelten a kommunikáció), a gazdasági szereplők és fogyasztóik kapcsolati hálóit, valamint az élelmiszerellátás globálisan jelentkező kockázatait. Foglalkozik az élelmiszertermelés, - feldolgozás és -fogyasztás során keletkező hulladék hasznosításának kérdésével. Kiemelt figyelmet fordít a projekt a helyi termékek bevonásával a hazai sajátosságok megőrzésére, annak gazdasági, társadalmi, kulturális, ökológiai előnyeire, fogyasztói tudatosítására, kapcsolódási pontokat keresve a turizmus, az agrárium és a vidékfejlesztés területeivel. A fogyasztói oldal feltárása során a demográfiai változásoknak megfelelően a különböző fogyasztási magatartás trendeken belül az „érett” generáció dominanciája releváns. Fontos a vállalati és piaci oldal kapcsolatainak elemzése, a márkahűség kialakításának vállalati lépései (pl. CSR tevékenység), ill. az ennek hatására létrejövő a fogyasztói elkötelezettség összevetése. A projekt eredményeként a vállalati oldal gazdaságosságát befolyásoló menedzsment tevékenységek, a fogyasztói igényeknek megfelelő termékfejlesztések (új termék, csomagolásfejlesztés, márkakiterjesztés, stb.) jönnek létre, illetve erősödik a vállalati és tudományos szféra együttműködése, mivel a kutatások és fejlesztések a vállalati szereplők bevonásával, azok piaci igényeinek megfelelően épül fel. Az eredmények disszeminációja során további, elsősorban oktatási és szociális intézményekkel való együttműködésre nyílik lehetőség, amely a fogyasztói tudatformálásra irányulóan az egyes célcsoportoknak megfelelő képzések szervezésével valósul meg. A keresleti és kínálati oldal feltárására a hagyományos kvalitatív és kvantitatív kutatási módszerek mellett a fogyasztói magatartás vizsgálata újszerű neuromarketing megoldások alkalmazásával is lehetőség nyílik.

A kutatás részterületei:

1. Hazai agrár innováció mértékének felmérése, sikeres projektek kulcselemeinek beazonosítása
2. A Kárpát-medencében működő magyar helyi élelmiszerrendszerek online benchmark és tudástranszfer felületének kialakítása
3. Élelmiszerhulladék mennyiségének és fogyasztói útjának elemzése
4. Gazdasági és szervezeti kapcsolathálók társadalmi-kulturális és közösségi kapcsolathálók. Hálózatelemzés és gráfelmélet
5. A réspiaci termékek fogyasztói magatartás és attitűd felmérése
6. Helyi élelmiszerek vizsgálata
7. A tudatos életmód összetevőinek vizsgálata
8. A csomagolásmarketing funkcióink vizsgálata
9. Magyarországi nagyvállalatok CSR-kommunikációjának vizsgálata
10. Fogyasztói magatartás trendek
11. Fogyasztói magatartás befolyásoló tényezői, kidolgozott modellek alapján
12. Fogyasztói magatartás elemzése, network marketing rendszerekben
13. Vállalati stratégiák, egészségvédő funkcionális élelmiszerek és étrend-kiegészítők direkt értékesítése network marketing rendszerekben
14. Hazai KKV szektor marketing és stratégiai menedzsment gyakorlata az élelmiszeriparban
15. Vállalatvezetés emberi erőforrás tényezői, különös tekintettel az emocionális összetevőkre
16. Az élelmiszerellátás kockázatai nemzetbiztonsági szempontból

2. Környezetvédelem és energiahatékonyság

A kutatások célkitűzése, hogy az energiahatékonysági pályázatok értékelése gazdasági szempontból reális képet adjon. A vizsgálat részben nagyméretű rendszerek komplexitás-kezelése és modellezése (anyag- energiaáram hálózatok identifikálása, matematikai modellezése, szimulációja, optimalizálása, irányítása, ember-gép kapcsolati algoritmusok, mesterséges intelligencia alkalmazások) révén, másfelől elemzés „látókörét” kibővítve környezetvédelmi, társadalmi, foglalkoztatáspolitikai, a jövedelemelosztásra gyakorolt jóléti és szempontokat is figyelembe véve, egy olyan diszkontráta („társadalmilag elfogadható diszkontráta” ) kialakítása, amely alacsonyabb a piacinál, így nemcsak a gyorsan megtérülő projektek megvalósítását segíti.

Output:

1. Regionális ipari-szolgáltató partner által működtetett hálózatra (anyag-energiaáram hálózat matematikai modellezése, számítógépes szimulációja változó energiaelosztás és energiafelhasználás esetén).
2. KE GTK tanácsadói és elemzői feladatokat generál vállalati partnerei számára első lépésben a Dél-Dunántúlon. Ennek keretében energiahatékonysági beruházások és projektek kiválasztását, a működtetés üzleti tervének elkészítését segíti, ami projekttervezéstől a megvalósult projekt üzleti tervének az implementálásáig terjed, majd a működő projektek monitorozására is kiterjedő komplex szolgáltatást végezne.
3. Tudományos közlemények.

Témavezetők: Kerekes Sándor, Bugár Gyöngyi

A kutatás részterületei:

1. A hazai zöld szolgáltatások felmérése, lakosság igényeinek beazonosítása
2. Nagyméretű rendszerek komplexitás-kezelése, mesterséges intelligencia alkalmazása, anyag-energiaáram, hálózatok indentifikálása
3. Energiahatékonysági pályázatok értékelése, a társadalmilag elfogadható diszkontráta kidolgozása

3. Vidékfejlesztés és Turizmus

• A Turisztikai potenciál fejlesztése a Balaton és a Dráva idegenforgalmi régió (magyar-horvát határrégió) közti idegenforgalmi tengely megteremtésével. Helyzetelemzést követően fejlesztési javaslatok és a turizmus és vidékfejlesztési eszközrendszerének definiálása. A turizmusban megjelenő kereslet és a turisztikai vállalkozások kínálatának összehasonlító elemzése kvantitatív kutatási eljárások, megkérdezéses vizsgálat és megfigyeléses vizsgálat alapján. Preferált térségi turisztikai kínálat feltárása, a fejlesztés előtti és a beruházás utáni keresleti helyzet, elégedettség kutatása, a beruházás nyomon követése, a fejlesztés megvalósulásának gazdasági hatásai.
• A közösségi marketing és a klasztermarketing irányelveinek és eszközrendszerének alkalmazhatósága a hazai lovas ágazat fejlesztésében a lovas fogyasztók speciális szükségleteihez igazítva. Ágazatfelmérés, vállalati vezetői döntéshozatal támogatásával
• Városmárka és városimázs-kutatás: A kutatás során elsősorban a nagyobb és a turisztikailag jelentősebb települések imázsvizsgálatát, valamint a városnév márkák értékkataszterének elkészítése .

Témavezetők: Gál Zoltán, Szigeti Orsolya, Nagy Imre, Szente Viktória

A kutatás részterületei:

1. A Balaton idegenforgalmi régió és Dráva régió (agyar-horvát határ régió) közti idegenforgalmi tengely megteremtésének elemzése.
2. A turizmusban megjelenő kereslet és turisztikai vállalkozások kínálatának összehasonlító elemzése.
3. Közösségi marketing és klaszter marketing alkalmazhatósága a hazai lovas ágazat fejlesztésében.
4. A neuromarketing alkalmazásának lehetőségei a fogyasztói lojalitás kialakulásában.
5. Városmárka és városimázs kutatás.

4. Helyi és alternatív pénzügyek

Az utóbbi kettő évtizedben, de különösen a 2008 óta húzódó világgazdasági válság részben lerombolta a pénzügyi piacoknak a közgazdaságtan főárama szerinti szinte tökéletes működésébe vetett hitet és egyúttal felértékelte a globális megoldásokkal szemben a helyi kezdeményezéseket, melyek a mainstream mellett alternatív pénzügyi megoldások kutatását:

1. A Kar oktatói és kutatói kapacitásaira, valamint a pénzintézetekkel kialakított kapcsolatára alapozva a Basel III. prudens működést szolgáló rendszer kutatását egyik fő feladatának tartja. A 2019-ig történő fokozatos bevezetés lehetőséget ad elméleti és gyakorlati kutatási feladatok megvalósítására.
2. Kar a helyi pénz kutatásában a helyi gazdaság fellendítésének speciális megoldási javaslatának megvalósíthatóságát vizsgálja. A kutatás kiterjed a helyi pénz bevezetésének legnagyobb előnyeként a helyi kereskedelem és gazdaság fellendülésére, az adott régiók gazdasági teljesítményének emelkedésére, a helyi vállalkozások védelmére, valamint a társadalmi és politikai szempontokra, az adott régió öntudatosságának erősítésére. A helyi pénz elméleti kutatásának aktualitását a hazai gyakorlati kezdeményezések adják (Soproni Kékfrank, a Balatoni Korona, a Bocskai Korona és a Rigac). A Kar kibocsátások közgazdasági elméletét és a gyakorlatát is kívánja a jövőben vizsgálni.
3. A Szegények Bankja rendhagyó kezdeményezéssel megmutatta, hogy egy ember szociális érzékenysége milyen folyamatokat indíthat el. Muhammad Yunus az általa megalkotott Grameen Bankkal közösen 2006-ban kapott Nobel-békedíja a téma fontosságát és elismertségét mutatja. A kutatási terület a Szegények Bankja magyarországi adaptációs feltételeit és folyamatait vizsgálja.
4. Az iszlám bankrendszer, mint kutatási terület hazánkban egyedülálló. Az elmúlt 40 évben rohamos gyorsasággal teret az iszlám vallás elvei szerint szerveződött bankrendszer. Az iszlám bankrendszerre az hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évek válságában stabilabbnak tűnt, mint a hagyományos bankrendszer. A kutatási és publikációs tevékenység központja a török egyetemekkel együttműködés, de tervezzük a kapcsolatok elmélyítését a kazahsztáni és közel-keleti országokkal is.
5. A gazdasági döntések alternatív vizsgálata a személyiségjellemzők és belső értékrend szerepe alapján. A tervezett kutatási téma a filantróp és altruista egyéni gazdasági döntések viselkedési közgazdaságtani és érzelem-gazdaságtani alapon történő vizsgálatát foglalja magában. Kutatásunk célja, hogy a személyiség jellemzőkre és belső értékrendre alapozott új, viselkedésmodellt fogalmazzuk meg az altruista és filantróp gazdasági döntések magyarázatára, valamint e modell empirikus tesztelését elvégezzük. Ehhez kérdőíves felmérést is tervezünk elvégezni és a kutatás eredményeként külön viselkedésmodellt tervezünk kidolgozni a vállalati döntéshozókra és a fogyasztókra, mely során a Q-módszert, továbbá a diszkrét és feltételes választási módszereket használjuk.
6. A térség élelmiszeripari vállalkozásainak tőkeszerkezetében, pénzügyi teljesítményében bekövetkezett változások kutatása. Alkalmazott pénzügyi megoldások hatásvizsgálata és fejlesztési irányainak meghatározása. A kutatás a tőkeszerkezet és pénzügyi teljesítmény kapcsolatát vizsgálja egyedi adatok alapján - e-beszámoló, vagy NAV társasági adóbevallások adatai alapján - a válság utáni tőkeszerkezeti jellemzők vizsgálata (negatív saját tőkések?) és a vállalkozások pénzügyi teljesítmény mutatóiban (hatékonyság, jövedelmezőség, likviditás) megfigyelhető változások kapcsolatában. Kiemelten fontos a Növekedési Hitelprogram hatásainak vizsgálata a hitelállomány változásának (lejárat, devizanem) és az NHP-s hitelek (összeg, lejárat, hitelcél) elemzésével.

A megye vagy régió élelmiszeripari (esetleg mezőgazdasági) vállalkozásainak jellemzőit kérdőíves felmérés (esetleg mélyinterjúk) segítségével az alábbi témákban vizsgáljuk:

• finanszírozási ismeretek (tisztában van-e a lehetőségeivel)
• információszerzési források, tanácsadás igényfelmérése
• hogyan hozza meg finanszírozási döntéseit
• alkalmazott finanszírozási formák, finanszírozási rangsor
• forráshiány, ha van és okai
• hitel, ha van, tapasztalatai; ha nincs, mi az oka, hitelfelvétel gátjai
• NHP, ha van és annak tapasztalatai, milyen célra vette fel, hogyan hatott a jövedelmezőségére.

Output

1. Empirikus felmérések készítése és publikációk megjelentetése
2. A hitelintézetek munkájának támogatása empirikus felméréssel a Basel III. kutatásban
3. A helyi közösségeket szolgáló fejlesztések támogatása, megvalósíthatósági tanulmány készítése helyi pénz és szegények bankja területén
4. A Kárpát-medence magyar felsőoktatásának egységesítése céljából a komáromi Sellye János Egyetem, a Sapientia Egyetemmel szoros oktatási és kutatási kapcsolatok kiépítése, közös képzések és közös publikációk rendszerének kialakítása.

Témavezetők: Parádi-Dolgos Anett, Varga József

A kutatás részterületei:

1. Helyi pénz makro és mikro gazdasági hatásai
2. Iszlám pénzügyi rendszer elemzése
3. Basel III szabályrendszer bevezetésének hatása a hazai hitelintézeti rendszerben
4. A térség élelmiszeripari vállalkozásainak tőkeszerkezetében, pénzügyi teljesítményében bekövetkezett változások elemzése
5. A gazdasági döntések alternatív vizsgálata a személyiségjellemzők és a belső értékrend szerepe alapján

5. Oktatás módszertan

Az adott alprojekt célja olyan kutatási irányvonalak kialakítása, amelyek elsősorban az oktatás, azon belül a módszertani háttér erősítése lenne. Vizsgálandó terület a matematikai Matematika és a művészet kapcsolata, a kapcsolat felhasználása a matematika oktatás korszerűsítéséhez, a matematika népszerűsítéséhez, számítógépes és manipulatív módszerek alkalmazásához. A gazdasági kapcsolatok kiépítése területén az ezekkel foglalkozó kapcsolatháló elemzés egy létező diszciplína. A kutatásban lehetőség nyílik konkrétan meghatározott gazdasági szereplők közötti, illetve nagy létszámú vállalatok, intézmények szerkezetének belső vizsgálatára, felhasználva a hálózatelemzés módszertanának eredményeit. A gyakorlati feladatok elemzése során esetlegesen felvetődő új kérdések a módszertanra visszahatva ott is új eredményeket generálhatnak. A kutatás kiterjeszthető a társadalmi és kulturális hálózatokra, a közösségi kapcsolathálókra, érintheti a hálózatelemzés és gráfelmélet kérdéseit.

Témavezetők: Stettner Eleonóra, Borbély Csaba

A kutatás részterületei:

1. Matematika és művészet kapcsolata, a kapcsolat felhasználása a matematika oktatás korszerűsítéséhez
2. Maple alapú kurzus fejlesztés blended (tutorált online) oktatáshoz.
3. Matematika számítógéppel segített oktatása
4. Országosan is újszerű duális képzés tapasztalatainak